Napi evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!”

Elmélkedés:

A régi és az új törvény szembeállítása során Jézus utolsóként az ellenségszeretetet említi. Először most is a régi szabályt ismerteti: „Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!” A kijelentés első része megtalálható a mózesi könyvekben (vö. Lev 19,18), a második részt azonban hiába is keresnénk az ószövetségi iratokban. A Szentírásban sehol nem találunk olyan parancsot, miszerint az ellenséget gyűlölni kell. Jézus tehát itt nem egy írott törvényt vagy szabályt idéz, hanem a korabeli felfogásról beszél, miszerint ha embertársainkat szeretnünk kell, akkor ellenségeinket, ellenfeleinket gyűlölhetjük. Itt is láthatjuk tehát, amit már korábban is megjegyeztünk, hogy Jézus nem magát a mózesi törvényt utasítja el, hanem annak helytelen magyarázatát és a helytelen értelmezésből fakadó elképzeléseket.
Ezt követően fogalmazza meg az ő törvényét: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket.” Szeretetünkből nem zárhatjuk ki még ellenségeinket sem, azaz azokat, akik rosszat tesznek nekünk, miként Isten is megmutatja jóságát minden ember felé.
Az ellenségszeretet parancsa valóban újdonságot jelent a régi törvényhez képest, de az is újnak számít, hogy a szeretet gyakorlásában és a megbocsátásban az embernek magát Istent kell utánoznia. Az Úr ezt mondja: „Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!” Valójában az ember soha nem lehet olyan tökéletes és szent, mint Isten, de erre kell törekednie.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Örökkévaló Isten! Szomjazom tanításodat, kutatom az igazságot, keresem az örök élet igéit. Hiszem, hogy a Szentíráson keresztül te szólsz hozzám, te vezetsz engem az üdvösség felé. Adj nekem türelmet, kitartást, figyelmességet, tanulékony lelket és alázatot! Add, hogy készséges legyek mindannak megvalósítására, amit üzenetedből megértek. Kinyilatkoztatott szavad és a megtestesült Ige, Jézus Krisztus legyen számomra a mindennapi lelki táplálék és a hit szerinti élet forrása!