Napi evangélium

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.” Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.

Elmélkedés:

Az evangéliumokban többször találkozunk azzal, hogy a vallási vezetők, az írástudók és a farizeusok Jézus ellen fordulnak, vitába szállnak vele, megkérdőjelezik hatalmának eredetét. A szembenállásuk idővel csak fokozódik, lassan megérlelődik bennük az a gondolat, hogy Jézusnak vesznie kell. Tanításával és törvényértelmezésével meglátásuk szerint zavart okoz a nép körében, és persze saját hatalmukat és tekintélyüket is féltik, bár ezt érthető módon nem hangoztatják. Haragjuk és gyűlöletük fokozódik, gyilkos szándékukról Jézusnak is, a népnek is tudomása van. János evangélista ennél a résznél az mondja, hogy a kenyérszaporítás után mondott beszéd, amely az élő kenyérről, az Úr testéről, mint az örök élet táplálékáról szólt, váltotta ki a gyilkos szándékot, de jól tudjuk, hogy nem csupán ez van a háttérben.
A mai evangélium szerint az ellene irányuló gyűlölet miatt Jézus titokban megy Jeruzsálembe, hogy részt vegyen a Sátoros-ünnepen. Nem félt, hiszen akkor nem is ment volna a városba, főként nem mutatkozott volna a templomban. Az ellene irányuló fenyegetés nem akadályozza meg őt abban, hogy küldetését teljesítse, továbbra is megjelenik a templomban és tanítja az embereket. Nyíltan beszél arról, hogy ő az Isten küldötte, s aki nem hisz ebben, az magát az Atyát utasítja el.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenem! Lehet lelkünk még oly fennkölt: telve jószándékkal, buzgalommal, elszántsággal, mégis elég egy pillanatra elszakadnunk tőled, hogy legkiválóbb érzelmeink szertelenséggé fajuljanak, szeretetünk erőtlen érzelemmé satnyul, előrelépésünk lelki kevélységgé ágaskodik, buzgalmunk erőszakossággá türelmetlenkedik, önbizalmunk elbizakodottsággá fuvalkodik. Ilyenkor döbbenünk rá arra, hogy biztos úton csak te tudsz vezetni bennünket. A te szavad a legfőbb életszabályunk. Az életadó erőt is belőled merítjük a hit csatornáján keresztül.
Boldog John Henry Newman