Napi evangélium

Abban az időben: Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra.
Azután így folytatta: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük.” Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.

Elmélkedés:

Az elmúlt hetek során Jézus galileai tevékenységéről olvastunk az evangéliumokban. E részeket Szent Márk evangélista nagyon pontosan szerkesztette meg, s e részeket mindig a tanítványokkal vezette be. Az első rész, a Kafarnaum városában és a Galileai-tó környékén történt események, az első tanítványok meghívásával kezdődött. A második rész, a galileai út bemutatása a tizenkét apostol kiválasztásával indult. Amikor ma ismét a tanítványokról, az ő missziós útra küldésükről olvasunk az evangéliumban, akkor már sejtjük, hogy itt egy újabb részt kezd az evangélista, amelyben már a Galilea határain kívül történtekről is szó lesz.
Jézus tanítványai eddig csupán passzív szereplők voltak, az események szem- és fültanúi. Most viszont már szerepet kapnak, Jézus elküldi őket, hatalmat ad nekik ahhoz, hogy az ő nevében tanítsanak és csodákat tegyenek. Ennek köszönhetően az Isten országának hirdetése nem csupán földrajzi értelemben szélesedik, jut el egyre több helyre, hanem immár új személyek kezdik hirdetni az örömhírt, az apostolok, akik mindezt Mesterük megbízásából teszik. Jézus utasításaiból kiderül, hogy a tőle kapott hatalmon kívül nincs szükségük semmire. Eszköztelenül, felszerelés nélkül indulnak, egyedül az Isten országáról szóló tanítást viszik magukkal. Ezt látták korábban Mesterüktől és most ők is így indulnak.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Te vagy a szentséges, Úristen, te vagy Isten minden istenek fölött, az egyetlen, aki csodákat művelsz.
Te vagy az erős, te vagy a nagy, te vagy a felséges.
Te vagy a mindenható, te vagy égnek és földnek szentséges atyja és királya.
Te vagy a hármas és az egy, az Úr, te vagy Isten mindenek fölött.
Te vagy a jóság, te vagy minden jóság, te vagy a legfőbb jóság, az Úr, az élő és igaz Isten.
Te vagy a szeretet, te vagy a bölcsesség, te vagy az alázatosság, te vagy a béketűrés.
Te vagy a szépség, te vagy a biztonság, te vagy a békesség, te vagy az öröm.
Te vagy reménységünk, te vagy az igazság és mértékletesség, te vagy minden gazdagságunk.
Te vagy a gyengédség, te vagy a mi védőnk, a mi oltalmazónk és védőbástyánk.
Te vagy a mi menedékünk és erősségünk.
Te vagy a mi lelkünk édessége.
Te vagy a végtelen jóság, a nagy és csodálatos Úristen, mindenható, jóságos, irgalmas és a mi megváltónk.
Assisi Szent Ferenc