napi evangelium






Napi evangélium


2018. január 29. – Hétfő

Jézus és tanítványai áthajóztak a Genezáreti-tó keleti partjára, a gerázaiak földjére. Amint Jézus kiszállt a hajóból, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A sírboltokban lakott, és még láncra verve sem tudták féken tartani. Sokszor megbilincselték és láncra verték, de a láncokat eltépte, és a bilincseket összetörte. Senki sem bírt vele. Éjjel-nappal a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, folyton kiabált, és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről meglátta Jézust, odafutott. A földre vetette magát előtte, és hangosan így kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!” Jézus ráparancsolt ugyanis: „Tisztátalan lélek, takarodj ki ebből az emberből!” Erre Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Azt válaszolta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” Nagyon kérte Jézust, hogy ne űzze el őket arról a vidékről. Akkor éppen egy nagy sertéskonda legelészett ott a hegyoldalban. A tisztátalan lelkek azt kérték Jézustól: „Küldj minket a sertésekbe, hogy megszálljuk azokat!” Jézus beleegyezett. Akkor a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, és megszállták a mintegy kétezer sertésből álló kondát. A sertések a hegyoldalból a tóba rohantak, és a vízbe fúltak. Őrzőik erre elfutottak, hírét vitték a városba meg a tanyákra. Az emberek kitódultak, hogy megnézzék, mi történt. Jézushoz érve látták, hogy az, akit az imént még egy légió tartott megszállva, most felöltözve, ép ésszel ül előttük. Erre megdöbbentek. A szemtanúk elmondták nekik, hogy mi történt a megszállottal és a sertésekkel. Ekkor kérlelni kezdték Jézust, hogy távozzék a határukból. Amikor Jézus hajóra szállt, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. Ő azonban nem engedte, hanem így szólt hozzá: „Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!” Az el is ment, és Dekápolisz környékén elhíresztelte, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus. Ezen mindenki elcsodálkozott.

Mk 5,1-20


Elmélkedés:

Az ördögűzések sorában egészen különleges és érdekes az az eset, amit a mai evangéliumban olvasunk. Különleges, mert Márk evangélista részletesen bemutatja a körülményeket, mindazt, amit a gonosz lélek művel az általa megszállott emberrel, más esetekben csak egészen röviden tesz erről említést. Különleges abból a szempontból is, hogy a gonosz azonnal felismeri Jézust, az Isten Fiának szólítja őt, emberek erre eddig még nem voltak képesek, bár az Úr több csodájának is szemtanúi lehettek. Érdekes az is, hogy bár Jézus nem tűr semmiféle ellenállást a gonosztól és hatalma egyértelműen nagyobb a gonosz erejénél, mégis teljesíti annak kérését, azaz megszállhatja a közelben lévő állatokat. Az eset további sajátossága, hogy az a csoda már nem a zsidók által lakott területen, hanem a pogányok, a nem zsidók vidékén történt. Jézus azt mutatja ilyen módon, hogy az Isten országának örömhíre nem csupán az ószövetségi választott nép tagjaihoz szól, hanem minden néphez, Isten országa nem csak a zsidók körében valósul meg, hanem minden ember számára elérhető valóság.
A jelenet során nagyon látványos az ördög távozása a megszállott emberből, majd a sertések tóba rohanása, de ez ne vonja el figyelmünket az emberről, akinek érdekében a csoda történt és aki Jézus tettének köszönhetően megszabadult a gonosz befolyásától. Őt az Úr megajándékozta a szabadsággal és immár szabadon tehet tanúságot arról, hogy kinek köszönheti szabadulását.
Hirdetem-e, tanúságot teszek-e Isten szabadító tetteiről?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, te kicsinnyé lettél, amikor Isten létedre emberi testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál nekünk a kicsik alázatos szolgálatára. Taníts minket arra, hogy felismerjünk téged minden emberben, a kicsinyekben is és téged szolgáljunk mindenkiben!
 


 
 
Feliratkozás a napi evangélium küldéshez (ingyenes)

Név:

E-mail cím: