napi evangelium






Napi evangélium


2018. január 2. – Kedd

Keresztelő János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” – felelte. „A próféta vagy?” Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát neki: „Akkor ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?” János ezt felelte: „A pusztában kiáltó hangja vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték: „Miért keresztelsz hát, ha nem te vagy a Messiás, sem Illés, sem pedig a próféta?” János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt.

Jn 1,19-28


Elmélkedés:

A mai és a következő napok evangéliumi részletei különböző tanúságtételeket tartalmaznak, amelyek mindegyike Jézusról szól, az ő megváltói titkát tárja fel. János evangélista gondolkodásában a hit és a hitről szóló tanúságtétel szorosan összetartozik. Az a személy, aki mások tanúságtételének köszönhetően megismert valamilyen igazságot és eljutott a hitre, az nem fog hallgatni arról, nem fogja ezt az igazságot magába zárni, hanem maga is tanúságot fog tenni arról mások előtt. A tanúságtételek folyamán terjed a hit, egyre többen jutnak el a hitre. A hiteles tanúságtétel az alapja annak, hogy a hit terjedése megállíthatatlan folyamat legyen az évszázadok során.
Mindezek ismeretében könnyen megérthetjük Keresztelő János tanúságtételének jelentőségét. A zsidó küldötteknek, akik személye és küldetése felől érdeklődnek nagyon határozottan kijelenti: „Nem én vagyok a Messiás.” Majd pedig a további kérdésekre is úgy válaszol, hogy visszautasítja a különféle feltételezéseket. Keresztelő János nagyon szerény, még prófétának sem nevezi magát, rögtön az utána jövő személyre akarja irányítani a kérdezők figyelmét, mi már tudjuk, hogy Jézusra, a Megváltóra, akinek János az előfutára. Itt rögtön észrevesszük a kérdezők hibáját, akik nem tudnak kilépni saját elképzeléseik és saját kérdéseik köréből. Bár Jánostól hallják, hogy egy fontos személy jövetelét hirdeti, ők nem kíváncsiak arra, hogy kiről beszél, hanem visszatérnek János személyéhez. Az ő hibájukból megtanulhatjuk, hogy a tanúságtétel akkor fog elvezetni a hitre, ha meghalljuk annak újdonságát.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram Istenem, gyarapítsd, sokasítsd Egyházadat, és egyesíts mindenkit egységben! Tedd, hogy a nép feddhetetlenül éljen, egyetértő legyen a te igaz hitedben és annak helyes megvallásában! Sugalld szívükbe tanításod szavát! Mert a te ajándékod, hogy elfogadtál minket Krisztusod evangéliumának hirdetésére, és arra késztettél, hogy jó, neked kedves cselekedeteket vigyünk végbe. Akiket nekem adtál, azokat most átadom neked, mint tieidet: kormányozd őket erős jobboddal, rejtsd el szárnyaid árnyékában, hogy mindannyian dicsérjék és dicsőítsék nevedet, az Atyáét, a Fiúét és a Szentlélekét.
Szent Metód
 


 
 
Feliratkozás a napi evangélium küldéshez (ingyenes)

Név:

E-mail cím: