Napi evangélium

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József, igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: „Velünk az Isten.” Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki

Elmélkedés:

Szent Máté evangélista elsősorban azoknak szánta írását, akik a zsidóságból tértek a keresztény hitre. Ezek az emberek jól ismerték az ószövetségi írásokat és bennük természetesen azokat a prófétai jövendöléseket, amelyek a Messiás eljövetelére vonatkoztak. Érthető tehát, hogy az evangélista a Jézus születése körüli eseményekben igyekszik kiemelni azt, hogy bennük az egykori isteni ígéret teljesedett be. Ezért visszatérő szófordulat a következő: „mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott.” Jézus szenvedésével és halálával kapcsolatban szintén gyakran előfordul ennek ismétlése.
A mai evangélium szintén egy ilyen részlet. József álmában, egy látomásban értesül arról, hogy eljegyzett felesége, Mária gyermeket vár. Tudja, hogy a gyermek nem tőle származik, de az álombeli látomás magyarázatot ad számára. Mária a Szentléleknek köszönhetően fogant, gyermeke a magasságbeli Isten Fia. A látomás bátorítás és parancs Isten részéről, hogy ne bontsa fel a jegyességet, ne bocsássa el Máriát, hanem vegye őt feleségül. Álmából felébredve József mindent úgy tesz, ahogyan Isten az ő küldötte, angyala révén közölt vele.
Az adventi időszak ösztönözzön minket aggodalmaink, félelmeink és előítéleteink félretételére, hogy szabadon megnyíljunk Isten akaratának teljesítésére.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Várja a mi lelkünk az Urat, jobban, mint az őrök a hajnalt, mert tudjuk, még egy kis idő, és újra velünk leszel, Üdvözítőnk. Óvj meg minket attól, hogy velünk kelljen perbe szállnod, hogy dicsőséged elé nem a te szolgálatod ruhájában álltunk. Add, hogy mint az Úr szolgálóleánya, szívünkben őrizzük tetszésed keresését. Legyen velünk a te kegyelmed, és jöjj el, Urunk, ne késlekedj!