Napi evangélium

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!

Elmélkedés:

Éberség és előrelátás
Az egyházi év végéhez közeledve egyre inkább előtérbe kerül az a gondolat, hogy éberen várakozzunk és mindig legyünk készen az Úrral való találkozásra. A tíz hajadonról szóló hasonlat egyrészt az éberséget, másrészt a jócselekedeteket állítja a középpontba, mint követendő magatartást. Legyünk éberek, nehogy olaj nélkül, üres lámpával, üres kézzel, jócselekedetek nélkül álljunk, amikor az Úr megérkezik hozzánk. Jézus példabeszéde szerint azok számítanak okosnak és bölcsnek, akik éjszaka közepén álmukból felébredve is azonnal készen állnak. Az éberség, a készenlét és az előrelátás mellett az ő jócselekedeteiket jelképező olaj is fontos elem. Ez nem megosztható, azaz saját érdemeimet nem tudom másra átruházni, jószándékomat és jócselekedeteimet nem tudom másnak átadni. Éppen ezért az okosak magatartása nem tekinthető önzésnek, hanem felelősségteljes döntés, mert ha adtak volna az olajból, ők sem mehettek volna be a vőlegény ünnepére. Ha valaki a jócselekedetek elmulasztása miatt nem jut be a mennyországba, hanem a kárhozatra kerül, az ne másokat hibáztasson emiatt!
A balgák esete komoly figyelmeztetés számunkra. Nem gondolták, hogy esetleg többet kell várakozniuk. Nem gondoltak arra, hogy kevés lehet az olajuk, nem gondoskodtak többről. Mentségükre felhozhatnánk, hogy egy váratlan eset állt elő, rajtuk kívül álló ok lépett fel, nem ők hibásak azért, hogy késett a vőlegény. Mások hibája miatt miért ők kapják a büntetést? Gyenge lábakon áll ez a védekezés, ugyanis a többi szűz gondolt a késés lehetőségére és gondoskodtak tartalék olajról. Ők sem tudták előre, hogy késni fog a vőlegény, de számítottak rá, hogy ez sincs kizárva. A balgák is gondolhattak volna erre, megtehették volna ugyanezt. Elvesztették annak lehetőségét, hogy részt vegyenek a vőlegény ünnepén. Elmulasztották az alkalmat. Hiába hivatkoznak arra, hogy ők is meghívottak és hiába kérnek bebocsátást utólag, a vőlegény elutasítja őket: „Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Emberileg talán könyörtelennek tűnik az elutasítás, de ne essünk abba a hibába, hogy a vőlegényt kezdjük el hibáztatni a balgák mulasztása miatt! Ha valaki a saját bűnös élete és a szeretet elmulasztása miatt nem jut be a mennyországba, hanem a kárhozatra kerül, az ne Istent hibáztassa emiatt!
A bölcs előrelátás azt jelenti, hogy állandóan gondolunk az Istennel való végső találkozásra. Ez a jövőben biztosan bekövetkező találkozás hatással van jelen életünkre, azaz állandóan szemünk előtt tartjuk azt, hogy mit kell megtennünk üdvösségünkért, amely halálunk és feltámadásunk után vár ránk. Az időpontot nem tudhatjuk előre. Az is biztos, hogy az esemény egyszeri lehetőség lesz számunkra. Az örök életre való feltámadásban mindazok részesülnek, akik megőrizték a Krisztussal való közösséget és nem tértek le a hit útjáról. Akik hűségesek maradnak Krisztushoz, és éberen várják őt, azoknak nem kell attól félniük, hogy bezárul előttük a mennyország ajtaja. A mennybe való belépőjegynek az ember jócselekedetei számítanak, mindaz a szolgálat, amit önzetlenül végzünk másokért, embertársainkért.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! A szeretet köt bennünket hozzád, amely szeretet a jegyesi és a hitvestársi kapcsolat és minden emberi kapcsolat alapja. A te vendégednek tartjuk magunkat, és örülünk annak, hogy meghívottak vagyunk, mert hívásod a te szereteted jele. Együtt élni, ünnepelni veled, erre kaptunk mindannyian meghívást. Személyes felelősségünk, hogy mennyire vagyunk előrelátóak és felkészültek. Könnyelműségünk akár végzetes is lehet. Adj nekünk okosságot és bölcsességet, hogy lelkünk égő mécsesével várjuk eljöveteledet!