Napi evangélium

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára. Azután a király így szól a jobbján állókhoz: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!” Erre megkérdezik tőle az igazak: „Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy betakartunk volna téged? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna?” Akkor a király így felel: „Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!”

Elmélkedés:

Ki ne ismerné a ma ünnepelt Szent Márton püspök életéből azt a jelenetet, amikor Amiens városának kapujában megosztotta köpenyét a téli hidegben didergő koldussal? Bár katonatársai kinevették, Márton jól tudta, hogy helyesen, Krisztushoz méltó módon cselekedett, bár ekkor még nem volt megkeresztelve, hanem csak hittanuló volt. Cselekedetének helyességét igazolja, hogy éjszakai látomásában maga az Úr mutatta a mennyben az angyaloknak a Mártontól kapott fél köpenyt. A mai evangéliumban ezt olvassuk: „Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!” Az Úr úgy vette, hogy a koldus személyében Márton ővele tett jót.
Szent Márton cselekedete a felebaráti szeretet nagyszerű példája. Ezen egyetlen tettéért azonban aligha avatták volna szentté az egykori Savaria, a mai Szombathely szülöttét, később a franciaországi Tours városának püspökét. Nem is ez volt életében az egyetlen jótett, de ettől ismertté, híressé vált. Sok más jótettel is törekedett az életszentségre, mintha csak az lett volna életének vezérelve, hogy mindennap valami jót tegyen. Legyen meg bennünk is az a szándék, hogy naponta jót teszünk egy rászorulóval, akiben Krisztust ismerhetjük fel, akinek személyében magának az Úrnak nyújtunk segítséget. A jócselekedetek sosem maradnak mennyei jutalom nélkül. A nagylelkűség nem vár ennél többet.
© Horváth István Sándor!

Imádság:

Életünk és szívünk egyetlen királya, Jézus Krisztus! Bátran indulunk követésedre, mert egyedül te vezetsz minket a mennyei Atyához és az örök életre. Te mutatod meg számunkra az üdvösség felé vezető utat. Téged szolgálunk, amikor embertársainknak segítünk, akikben a te arcod vonásait látjuk. Mindent az örök élet reményében teszünk, mert szeretnénk az igazak közé kerülni. Segíts minket, hogy személyes életünkben megvalósuljon Isten uralma és közösségeinkben megvalósítsuk Isten országát! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet