Napi evangélium

Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló híreket, azt mondta szolgáinak: „Ez Keresztelő János: ő támadt fel a halálból, azért van ilyen csodatevő ereje.” Heródes ugyanis annak idején elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás miatt, aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette: „Nem szabad őt feleségül venned!” Heródes emiatt ki akarta végeztetni Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt. Amikor Heródesnek születésnapja volt, Heródiás leánya a vendégek előtt táncolt. Ez nagyon megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte, hogy bármit is kér, megadja neki. A leány, mivel anyja már előre kioktatta, így szólt: „Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” Erre a király elszomorodott, de esküje és a jelenlevő vendégek miatt megparancsolta, hogy adják oda neki (Keresztelő János fejét). Erre elküldvén lefejeztette Jánost a börtönben. Fejét elhozták egy tálon, és odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának. Akkor János tanítványai eljöttek, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd felkeresték Jézust, és mindezt hírül adták neki.

Elmélkedés:

Gimnáziumi tanulóéveim alatt csupán néhányszor volt lehetőségem megtekinteni a Pannonhalmi Főapátság barokk ebédlőjét, amelynek egyik festménye Heródes lakomáját és Keresztelő János fővételét ábrázolja, tehát azt a jelenetet, amelyről a mai evangéliumban olvasunk. A festmény felett Szent Ambrus püspök egyik beszédéből vett idézet olvasható (latinul): „A kegyetlenség kívánta meg ezt a fogást, hogy táplálja a vadságot, amelyet nem elégített ki a lakoma.” Az idézet rendkívül pontosan jellemzi azt a kegyetlen lelkületet, amely Keresztelő Szent János halálához vezetett, s amely éppen ellenkezője annak, amiről az ünnepi vagy akár hétköznapi étkezések szólnak.
Az étkezés a szeretet, a megosztás, a barátság gesztusa a legtöbb esetben, mégis olykor éppen az ellenkezőjévé válhat, s kegyetlen gyilkossághoz vezethet. Az utolsó vacsoránál is jelen van az árulás. Miközben Jézus szeretetét az apostolok lábának megmosásával, majd az Oltáriszentség alapításával kinyilvánítja, egyik apostolának fejében gonosz gondolatok járnak és engedi, hogy lelkét a gonosz lefoglalja.
Milyen lélekkel ülök le Jézus asztalához? Hogyan veszek részt az ő lakomáján, a szentmisén? Hogyan fogadom az Úr nagy ajándékát, az Oltáriszentséget, amelyben önmagát adja nekem?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk. Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.