Napi evangélium

Jézus egyszer hajóba szállt, átkelt a Genezáreti-tavon, és az ő városába, Kafarnaumba érkezett. Ott egy bénát hoztak eléje hordágyon. Hitük láttára Jézus így szólt a bénához: „Bízzál fiam! Bocsánatot nyernek bűneid!” Néhány írástudó erre azt gondolta magában: „Ez káromkodik.” Jézus belelátott gondolataikba, és szemükre vetette: „Miért gondoltok rosszat szívetekben? Mi könnyebb, ha azt mondom: Bocsánatot nyernek bűneid!, vagy ha azt mondom: Kelj föl, és járj!? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnök megbocsátására!” A bénához fordulva folytatta: „Kelj föl, fogd ágyadat, és menj haza!” Az ember fölkelt és hazament. Ennek láttára félelem fogta el a tömeget, és dicsőíteni kezdték Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.

Elmélkedés:

Jézus további tevékenységének helyszíne a Genezáreti-tó mellett található Kafarnaum városa. A helyet Máté evangélista Jézus városának nevezi, amit úgy kell értenünk, hogy e helyen feltehetően hosszabb ideig tartózkodott, illetve időnként visszatért ide. Kafarnaumban feltehetően Péter apostol háza volt az otthona.
Az evangéliumi jelenet egy béna ember meggyógyítását írja le. Három szempontot érdemes megemlítenünk az eset kapcsán. Az első a hit fontossága. Jézus azért tesz csodát a beteggel, mert látja azok hitét, akik eléje viszik őt. Bizonyos értelemben tehát a csoda a hit megjutalmazása. A másik szempont, hogy megjelennek Jézus ellenfelei is, akik ellenvéleményüket hangoztatják. A hittel érkezők és kérők mellett tehát jelen vannak azok is, akikben hitetlenség lakozik. A harmadik mozzanat az, hogy a testi gyógyuláshoz Jézus hozzá kapcsolja a lelki gyógyulást is, azaz a bűnök megbocsátását. Ezért mondja a betegnek: „Bízzál fiam! Bocsánatot nyernek bűneid!” A gyógyulás után kijelenti, hogy neki, azaz „az Emberfiának hatalma van a földön a bűnök megbocsátására!”
Kéréseimmel azzal a tudattal érdemes Jézushoz fordulnom, hogy ő képes testemet és lelkemet egyaránt meggyógyítani.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Kérlek, Uram, Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem mindig, különösen utolsó órámon! Engedd, hogy téged, akit most a kenyér fátyola alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!