Napi evangélium

Egy alkalommal Jézus így beszélt hallgatóihoz: „Vajon azért gyújtanak-e lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért-e, hogy a lámpatartóra tegyék? Semmi sincs elrejtve, hacsak nem azért, hogy nyilvánosságra jusson; és semmi sem történik titokban, hacsak nem azért, hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!” Majd így folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Sőt ráadást is adnak hozzá. Mert akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije van.”

Elmélkedés:

A magvetőről szóló példabeszéd folytatásaként Jézus újabb hasonlattal szemlélteti az Isten országát. A házban a lámpát olyan helyre szokás tenni, ahonnét megvilágít mindent. Mi értelme volna lámpát gyújtani azért, hogy annak fényét elrejtsék? Jézus tanítása az a fény, amely megvilágítja az emberek életét. Mi értelme volna elrejteni Krisztus tanítását mások elől? Ha nekem utat mutat az üdvösség felé, akkor mások számára is iránymutató lehet. Ha az én számomra biztonságot jelent, akkor másoknak is hasonlót nyújthat.
Csak az a kérdés, hogy vajon meggyújt-e bennem valamit Krisztus tanítása? Engedem-e hogy bevilágítson lelkem titkos zugaiba, bűneim mélyére? Oda, ahová még én sem szívesen nézek be. Engedem-e, hogy megvilágítsa mindazt, amit titokban szeretnék tartani még Isten előtt is? Pedig Isten előtt nem érdemes titkolóznom. Talán félek, szégyellem bűneimet? Esetleg büntetéstől tartok? Isten megbocsátó kegyelmének fénye nem megperzsel vagy eléget, hanem átalakít. Krisztus szavában életet átalakító erő rejlik. Nem egy felsőbb hatalom kényszerítő ereje ez, hanem egészen emberközeli tanítás.
Amikor Jézus visszaadja a vakoknak a látást, akkor értelmüket és szívüket is megnyitja a hit számára. Nem rejthetem el a hit fényét, amelyet Istentől kaptam! Amikor hitem szerint élek, Krisztus világosságát sugárzom a világba.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, te mindig meghallgatsz minket, bár emberi szavaink nélkül is tudod, hogy mire van szükségünk lelki fejlődésünkhöz. Hittel és bizalommal fordulunk hozzád, és kérünk, hogy adj meg nekünk mindent, ami üdvösségünkre szolgál! Köszönettel és hálával tartozunk neked azért, mert gondunkat viseled és segítesz minket, hogy eljussunk az üdvösségre.